~ Huszonegyedik Fejezet ~

- Mikor? - kérdezte mosolyogva.
Na áljunk meg egy szóra! Semmi kifogás? Semmi tiltás? Ki ez, és mit csinált az anyámmal? Mi az, hogy mosolyog azon, hogy a kicsi lányának randija lesz? Már akkor bedühödött, ha megtudta, hogy tetszik nekem valaki.
- Mi? Anya te ... Jól érzed magad? - ráncoltam a szemöldököm. Ő csak értetlen tekintettel meredt rám - Mi ez a nagy szimpátia Zayn felé? Vele elengedsz bárhova. Ezelőt ha azt mondtam, hogy átjönne egy srác kitört a harmadik világháború.
- Zayn-t kedvelem. Ennyi - vont vállat - Ja, és mivel a szomszédba lakik, bármikor kinyírhatom, ha ártana neked - tette hozzá, mire én elnevettem maga. Hölygeim, és Uraim: Ő itt az anyám!

***

- Szia, Szépségem - üdvözölt Zayn mosolyogva, majd adott egy puszit arcomra.

- Szia, Zayn - motyogtam kissé zavartan, miközben kisöpörtem egy hajtincset arcomból.

- Kész vagy?

- Igen, mehetünk - mondtam, mire Zayn kinyitotta nekem fekete kocsija ajtaját. Behuppantam a bőr ülésre, majd bekapcsoltam a biztonsági övet - És hova is viszel? - kérdeztem, miután Zayn is beült.

- Az titok - mosolygott, majd beindította a motrot.

- Nem szeretem a meglepiket - dünnyögtem.

- Fél órát csak kibírsz - nézett rám egy pillanatra, miközben lehajtott a dombról.

- Fél óra? Kiviszel a városból, vagy mi? - kérdeztem, kissé fennhangon. 

Zayn elnevette magát, de em válaszolt. Ez idegesített. Tudni akartam, hogy hová visz. Nem bíztam benne annyira, hogy akárhova vihessen. Mi van ha elvisz egy erdőbe, megerőszakol, majd ott hagy meghalni? Juj.

Ujjaim a rádióra csúsztattam, s elkezdtem rajta váltogatni az adókat, mígnem megállapodtam egy frekvencián.

Zayn a szám közepén dúdolni kezdett, majd végül halkan énekelni. Fejem felé fordítottam, s hallgattam csodás hangját. Akaratomon ellenére is elmosolyodtam. Mintha egy angyal énekelne.

- Nagyon jó hangod van - jegyeztem meg, még mindig vigyorogva. Ahogy láttam Zayn kissé zavarba jött. Talán nem volt tudatában, hogy énekel. Vagy, hogy én az autóban vagyok.

- Megérkeztünk - jelentette ki. Mi? A semmi közepére jöttünk?

Zayn kiszállt az autóból, majd kisegített engem is. Az autónak döntött, majd benyúlt a kalaptartóba, s kiszedett onnan egy kendőt.

- Mire kell az? - kérdeztem kissé félve. Tényleg meg fog erőszakolni a semmi közepén.

- Ne kérdezősködj annyit - mosolygott, majd megfordított, s a sötét anyagot szememre kötötte.

- Zayn, ez nagyon nem vicces.

Válaszul csak egy halk nevetést kaptam, majd Zayn megfogta kezem, s elkezdett húzni maga után.

***

Arra keltem, hogy a nap szemembe sütött. Megdörzsöltem arcom, majd felültem az ágyban. Jól körülnéztem, majd rájöttem, hogy ez nem az én szobám. Lenéztem magamra, s Zayn fekete pólóját láttam felsőtestemen. Megijedtem. Nem tudtam, hogy mi történt az este.

Az ágy másik felére tekintettem, így megpillanthattam Zayn-t, aki nekem háttal aludt. Édes Istenem, mondd, hogy nem!

Kimásztam az ágyból, majd körbejártam a kis szobát. Fürdőruhám, s Zayn fürdőgatyája a fűtőtesten pihent. A kisasztalon találtam egy üveg megbontott fehérbort. Egy fél kortynyi maradt az alján. Leültem a székre, s próbáltam felidézni emlékeim.